<
Schliessen
Schliessen

Szeptember 21. – Az Alzheimer-kór világnapja

Szeptember 21-e az Alzheimer-kór világnapja, melyet 1994-ben hívtak életre és 60 országban ünnepelnek. Így vált a szeptember olyan hónappá, amelyben világszerte a legkülönfélébb események megszervezésével igyekeznek a nyilvánosság figyelmét az Alzheimer-kórban szenvedők helyzetére ráirányítani. Magyarországon az Alzheimer-kórral kapcsolatos eseményeket az Magyar Demencia Társaság Egyesülete koordinálja.

A Magyar Neurológiai Társaság szerint Magyarországon hozzávetőlegesen 200 000 szenvednek Alzheimer-kórban. Jóllehet, hogy a betegség még nem gyógyítható és a kiváltó oka is ismeretlen, mégis többféle lehetőség kínálkozik már az érintettek és gondozóik megsegítésére.

Alzheimer megbetegedés esetén az agy olyan fontosabb működési folyamatait éri károsodás vagy teljes leállás, mint például az emlékezet, a térbeli és időbeli tájékozódás képessége, a nyelvhasználat, az érvelés, az ítélőképesség és a számolás. Az agy idegsejtjeinek visszafordíthatatlan károsodásához vezet. A betegség 10 éven keresztül képes tünetmentesen kialakulni még a diagnózis felállítását lehetővé tevő kezdeti tünetek megjelenése előtt.

Az Alzheimer-betegséget 3 alszakaszra osztják. Az első (enyhe) fázis körülbelül 2-4 évig tart. Az érintett személynél nehézségek lépnek fel az emlékezet, az új helyszíneken való tájékozódás és az új ismeretek megtanulásának folyamatában. A második szakasz 2-12 évig tarthat. Egyre gyakrabban jelentkeznek emlékezetkiesési problémák, a páciens elfelejti gyermekei nevét, egyre jobban elszigetelődik, továbbá elkezdenek fellépni az időre vonatkozó és térbeli tájékozódási problémák. A harmadik szakasz 1-3 évig tart, mely a család számára a legnehezebb időszak. A beteggel folytatott kommunikáció drasztikusan lecsökken egyes szavak szintjére, a fiziológiai tevékenységek kontrollálása fokozódó mértékben nehézségekbe ütközik, a páciens nem ismeri fel a hozzátartozóit. Az ilyen személy rendszerint 24-órás gondozásra szorul.

Mint minden betegség esetében, itt is fontos a korai felismerés, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy azokat a korai lépéseket és intézkedések megtehesse, melyek az Ön és családja életét megkönnyíthetik.

A Hausengel-Akadémia díjmentes kurzusokat kínál az Ön francise-partnere számára az otthoni körülmények között folytatott beteg-és idősgondozás témakörben. Itt talál többek között egy egész fejezetet az Alzheimer-betegségről olyan kapcsolódó információkkal, mint például melyek a betegség tünetei, hogyan hatalmasodik el a kór, és mit lehet tenni vagy inkább elkerülni, ha Ön egy ilyen betegségben szenvedő személlyel lép kapcsolatba.

Az alábbiakban néhány hasznos tanácsot talál az Alzheimer-kórban szenvedő beteg hozzátartozó gondozására vonatkozóan. A betegség átfogó megértéséhez azonban azt tanácsoljuk Önnek, hogy vegyen részt a Hausengel Akadémiánk kurzusán.

 

Alzheimer-Világnap

  • Figyeljen az egészséges életmódra: az egészséges táplálkozás, a mozgás és séta a friss levegőn a betegség folyamatát is lelassíthatják.
  • Bátorítsa az embereket a kommunikációra – a folyamatos kommunikáció a barátokkal vagy a rokonokkal szintén bizonyítottan lassíthatja a betegség elhatalmasodását. Kommunikáljon nyugodtan és lassan.
  • Beszéljen a múltról. Beszéljen a beteggel a zenéről, az emberekről és a fiatalságának eseményeiről. Demenciában szenvedő betegek gyakran elfelejtik már, hogy a közelmúltban mi történt, legkésőbb mégis ifjúkoruk eseményeit felejtik el.
  • Egyszerűsítse le a kérdéseit és a beszédét. Ha például kérdez valamit, akkor ne rakjon fel nyílt kérdést, vagy olyat, ami több válaszlehetőséggel jár. Egyszerűbb azt kérdezni: „Vizet, vagy tejet kérsz? (későbbiekben pedig még jobb azt mondani: „Igyunk vizet!”). Ha utasításokat ad, mert valamit csinálni kell, az utasításokat lassan adja, egyiket a másik után, minden egyszerű cselekedetre vonatkozóan.
  • Maradjon nyugodt és türelmes, ne veszekedjen.
  • Kerülje el a túlzott stimulációt. Túlzott inger hatására egy demens beteg nagyon hamar elfárad, vagy túlzottan izgatottá válik. Kerülje el az egyidejű tevékenységeket (pl. beszélgetés, főzés, rádió hallgatás vagy egyéb zaj a televízión kívül), javasoljon megnyugtató hatású tevékenységeket, mint a kertészkedés, kézimunka, puzzle stb. A televízió akár szorongást is kiválthat.
  • Gondoskodjon arról, hogy a ház biztonságos legyen. Bizonyosodjon meg arról, hogy a lakás megvilágítása megfelelő egy fogyatékkal élő személy biztonságos közlekedésére.
  • Koncentráljon arra, hogy az adott személy mit képes még megtenni, és ne arra, amit már nem tud megtenni.
  • Mutasson tiszteletet. Ez egy olyan betegség, amely bárkit elérhet. A betegség nem teszi az adott személyt kevésbé értékessé.
  • Figyeljen saját szellemi és fizikai egészségére. Szerettét szenvedni látni, a változást elfogadni, ápolni őt és a napi teendőket ellátni, nagyon nehéz feladat - fizikailag és érzelmileg is. Ne felejtsen el saját magával törődni. Ez nagyon fontos!