Gondozóink beszámolói tapasztalataikról

Mindig nyitott vagyok az új tapasztalatokra. Egy napsütéses szeptemberi napon egy érdekes, beszédes és tapasztalt taxisofőr vitt el engem az első munkaadómhoz, aki csak nemrég vált postahivatalnokból taxisofőrré, és évek óta már Németországban élt. Az élénk beszélgetés eloszlatta az izgatottságomat.

Már gyermekkoromban is pozitív kapcsolat fűzött Németországhoz. Mások csomagokat kaptak nyugatról. Mindig is áhítottam ilyen csomagokat kapni, és sajnáltam, hogy nem volt külföldön olyan rokonságom, akik ilyen ajándékokat küldhettek volna nekem. Felnőttként évekig pincérnőként dolgoztam. Munkám során gyakran találkoztam németekkel, akik általában nagyon kedvesek voltak. Az ilyen találkozások csak megerősítették Németország és a Nyugat iránti szeretetemet.

Nagyon meleg volt az augusztus Magyarországon, közel 38 fokig szaladt fel a hőmérő higanyszála 2010 –ben, azonban nem törödtem vele, mert két hónapnyi keserves munkakeresés után megbízást kaptam a Hausengel-en keresztül és lelkesen készülődtem külföldre. Tapasztalatlanul indultam el a hosszú útra, a sofőrök éjszaka utaztak, nem is sejtettem, hogy a nagy hőség miatt a rajtam lévő egy szál póló kevés lesz. Nagyon meglepett, hogy Németországban mindössze 22 fok volt az érkezésemkor.

»A mostani munkám nagyon közel áll a szívemhez. A másokról való gondoskodás, a megértés, az elfogadás mind olyan emberi tulajdonság, amit az idős és elesett emberek igényelnek tőlünk gondozóktól. Életem folyamán sok tapasztalatra tettem szert, hiszen idős szüleim gondozása alapként szolgált a mostani feladataimhoz. Sajnos fiatalabb lányom szintén súlyos betegségen ment keresztül, 37 évesen agydaganatot diagnosztizáltak nála.«

»Magyarország észak-keleti részéből származom. Gyermekotthonban és nevelőszülőknél nevelkedtem, így számomra 14 évesen a pályaválasztás különös nehéz volt. Sajnos először rosszul döntöttem és egy barátnőm hatására a gasztronómia területén kezdtem tanulni. Csak a képzés befejezése után jöttem rá, hogy nem nekem való ez: nem éreztem jól magam, nem az én világom volt a vendéglátóipar. Hogy ne üljek otthon tétlenül, jelentkeztem egy idősgondozói tanfolyamra, ami aztán a szó szoros értelmében megváltoztatta az életemet.«

»Amikor megtudtam és megértettem az együttműködési modellek lényegét, az egyéni vállalkozói formát választottam, mivel számomra az volt a legelőnyösebb. Egyáltalán nem féltem ettől, mivel tudtam, hogy a Hausengel minden hatósági ügyet elintéz. A cég átvesz minden formalitást. Nem kell aggódnom, és semmi gondom nincs vele. Örülök, hogy a Hausengellel dolgozom együtt, mivel a cég az összes formalitással törődik, és Németországi tartózkodásom alatt ez nagy biztonságot ad nekem.«