»Egész életemben gondozóként szeretnék dolgozni.«
Lipóczki Laura
»Magyarország észak-keleti részéből származom. Gyermekotthonban és nevelőszülőknél nevelkedtem, így számomra 14 évesen a pályaválasztás különös nehéz volt. Sajnos először rosszul döntöttem és egy barátnőm hatására a gasztronómia területén kezdtem tanulni. Csak a képzés befejezése után jöttem rá, hogy nem nekem való ez: nem éreztem jól magam, nem az én világom volt a vendéglátóipar. Hogy ne üljek otthon tétlenül, jelentkeztem egy idősgondozói tanfolyamra, ami aztán a szó szoros értelmében megváltoztatta az életemet.
Egész életemben gondozóként szeretnék dolgozni.
A tanfolyam befejezését követően azonnal találtam állást egy magyarországi idősotthonban, amivel – a munkabér kivételével – alapvetően elégedett is voltam. Annak érdekében, hogy a jövőmet megalapozzam, úgy döntöttem, hogy külföldön próbálok szerencsét. Mivel jól beszélek németül és az ország mindig is vonzott, Németország mellett döntöttem.
Az első próbálkozásom sajnos nem járt sikerrel. Egy szlovákiai ügynökségnél vállaltam munkát, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy a munkáltató nem volt teljesen korrekt. Átlag alatti volt a fizetés, napirenden voltak az indokolatlan bérlevonások és késedelmes volt a fizetés. Ehhez pedig egy elutasító és szemtelen munkáltatói hozzáállás tartozott, ami végül arra ösztönzött, hogy közvetítőt váltsak. Számos pozitív internetes vélemény alapján vettem fel a kapcsolatot a Hausengel irodájával, amit a mai napig sem bántam meg:
Szuper a cég! Tisztességes a jövedelm, segítőkészek és folyamatosan – akár a nap 24 órájában - elérhetők a tanácsadók és megbízható a nyújtott szolgáltatás.
Biztos a háttér, a feltételek világosak és átláthatóak, a tanácsadókban pedig megbízhatok. Így minden energiámat és időmet a munkára fordíthatom - valamint a rám bízott gondozottra:
Mindig a szívemhez nőnek a gondozottak. Annál inkább fájdalmas, ha – mint ahogy nemrég is – a gondozott eltávozik. De még egy ilyen helyzetben is számíthatok a Hausengel támogatására és tanácsaira.
Szeretem a munkám, azt hiszem, egész életemben nem is szeretnék már mással foglalkozni. Szabadidőmben ezért az érettségire készülök, hogy aztán jövőre Miskolcon vagy Debrecenben felsőfokú tanulmányokba kezdhessek: célom a nővéri diploma megszerzése. Maradék időmben imádok a kutyámmal sétálni, sokat olvasok és szívesen nézek filmeket:
Nemrég láttam egy rákbeteg nőről szóló filmet. Nagyon tetszett.«
